Az orosz atomtechnológiára fontos szerep hárul a globális klímacélok megvalósításában. A Világgazdaságnak Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója nyilatkozott.
– Az egyik fő kihívás a Föld környezeti állapotának javítása és a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. E téren fontos esemény volt az ENSZ párizsi konferenciáján elfogadott egyezmény. Először ezen a szinten nyilvánították ki, hogy a megújulók mellett az atomenergia is fontos része a jövő zöldenergetikai rendszerének. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a klímavédelmi célok érdekében globálisan a jelenlegi 2,5-szeresére kell növelni az atomenergia felhasználását 2040-re, vagyis évi 6101 terawattóra/órára. Az Oroszországi Föderáció elkötelezett a fentiek megvalósítását illetően. Tíz atomerőművében 35 blokk üzemel, ezek évi 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás elkerülését teszik lehetővé. Ez összevethető az oroszországi gépjárműpark kétéves kibocsátásával. Orosz nyomottvizes technológiájú atomerőművekkel 2030-ig évi 2,4 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Ennyit a világ összes járművének a 80 százaléka bocsát ki évente. Képletesen az atomenergetika a Föld tüdeje lehet. Egyre több országban használják békés célra az atomenergiát. Az energia-termelés e módja újként már teret nyert Dél-Kelet-Ázsiában, Latin-Amerikában, a Közel-Keleten és Afrikában is. A Párizsi Egyezmény támogatásaként tíz ország vállalta, hogy bevonja nemzeti energiastratégiájába az atomenergiát. A 10 országból 6 ehhez a Roszatomot vonja be partnerként. Az Európában épülő 9 európai reaktorblokkból 7 orosz technológiájú lesz.
Jelenleg hány beruházáson dolgozik a Roszatom?
– Világelsők vagyunk a külföldön épített atomerőművek száma alapján: 34 blokkot épít a világ 12 országában Európában, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában valamint az ázsiai csendes-óceáni térségben.
Elégedett-e a Roszatom elmúlt évi eredményeivel?
– A tíz évre szóló külföldi rendelésállományunk 2015 végén 110 milliárd dollár volt, 2016 végén bő 133 milliárd dollár. A Roszatom tavaly is világelső volt az urándúsításban, és az első három egyike az uránbányászatban, illetve -exportban. A nukleáris fűtőanyag világpiacának 17 százalékát adja. A múlt évben elindítottuk az indiai Kudankulam atomerőmű 2-es blokkját, és hozzáláttunk az iráni Buserben a második blokk építéséhez. Bangladesben életbe lépett a ruppuri atomerőmű építésére vonatkozó szerződésünk. A svédországi Ringhals atomerőmű a Roszatomtól rendelt új típusú, TVSZ-Kvadrat fűtőanyagot, ilyet korábban csak saját tervezésű reaktoroknak gyártottunk. Ma már nyugatiaknak is, ez új piaci lehetőség számunkra.
Milyen fő műszaki eredményt ért el tavaly a társaság?
– Megkezdte kereskedelmi üzemét az uráli belojarszki atomerőmű területén a BN–800-as gyorsneutronos blokk, amelyet a tekintélyes Power szaklap a közelmúltban az év erőművének választott. E reaktorokra és üzemanyag-újrahasznosítási technológiájára alapozva a Roszatom tökéletesítheti a nukleáris üzemanyagciklus zárását, vagyis a minimálisra szoríthatja a keletkező radioaktív hulladék mennyiségét. 2030 után erre a technológiára összpontosulhatnak az atomenergetikai fejlesztések. Készek vagyunk a gyorsneutronos reaktorok fejlesztése és üzemeltetése terén elért eredményeinket megosztani külföldi partnereinkkel. Tavaly lépett üzembe a legkorszerűbb, a világ első 3+ generációs reaktorblokkja Novovoronyezsben.
A Roszatom két 3+ blokkot készül felépíteni Magyarországon. Melyek a modell műszaki előnyei?
– A zászlóshajónknak számító VVER–1200-as 3+ generációs blokkok egyedileg kombinálják az aktív és passzív biztonsági rendszereket, így számottevően csökkentik az emberi tényező hatását; a biztonsági rendszerek képesek kiküszöbölni a legsúlyosabb, tervezési alapon túli, feltételezett balesetek hatásait is, és megakadályozzák, hogy sugárzó anyag kerüljön a környezetbe. A projekt megfelel az összes, a fukusimai baleset után támasztott korszerű biztonsági követelménynek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, illetve az európai atomerőműveket üzemeltetők (EUR) legszigorúbb követelményeinek is. Ilyeneket építünk a leningrádi atomerőmű 2-es területén, Fehéroroszországban, Bangladesben és máshol. Finnországban is zajlik egy ilyen engedélyezése. Utóbbi kapcsán kiemelen, hogy ott társfinanszírozók is vagyunk, mivel 34 százalékunk van az építésért és a későbbi üzemeltetésért felelős Fennovoima projekttársaságban. Ez azért is fontos, mert egy új trend szerint a megrendelő a technológia mellé olyan partnert keres, amely komplex megoldást ajánl, beleértve a finanszírozást, az atomerőmű teljes életciklusa alatti szervizt és a szakemberképzést is. Mivel már integráltuk az oroszországi atomenergetikai ágazat egészét, ma már az összes megrendelőnknek kínálhatunk komplex megoldásokat. Ez az egyik jelentős előnyünk.
Mennyivel lesznek biztonságosabbak az új paksi blokkok a már működőknél?
– Számos passzív biztonsági rendszerük működik, akár teljes áramkiesés esetén, az üzemeltető személyzet beavatkozása nélkül is. Ilyen a reaktor passzív hűtése, a hidrogénrekombinátorok, illetve a zónaolvadék-csapda. Az új biztonsági szabványnak megfelelően a reaktor kettős falú vasbeton burkolatban, konténmentben van elhelyezve. A blokk ellenáll a földrengésnek, tornádónak, szökőárnak, a konténment kibírja egy repülőgép rázuhanását is. Ezek a műszaki fejlesztések a VVER–1200-as blokk biztonságát minőségileg új szintre emelik. A paksi atomerőmű mai, VVER típusú blokkjai több mint 30 éve sikeresen működnek, több mint harmadát biztosítva a Magyarországon felhasznált elektromos energiának. Az első három paksi blokk megkapta már a magyar nukleáris hatóság húszéves üzemidő-hosszabbítási engedélyét, és 2017-ben megkaphatja ezt ez engedélyt a 4-es blokk is. E technológián bő 60 éve dolgozunk, az azóta világszerte épült 73 ilyen egység - 1500 reaktorév balesetmentes működéssel a háta mögött - megbízhatóan látja el feladatát. Ezek folyamatos továbbfejlesztésén alapulnak a Paksra kínál 3+ generációs blokkok műszaki megoldásai.
Magyarországon abban bíznak, hogy 2018-ban megkezdődik az új paksi blokkok építése. Ön szerint reális ez a határidő?
– Igen, valóban, az építés a tervek szerint 2018-ban indul. A projekt megkapta az elsőfokú környezetvédelmi engedélyt, illetve partnereink telephelyengedély-kérelemmel fordultak a magyar nukleáris hatósághoz. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság rövidesen megadja az utolsó jóváhagyást is, és indulhat a megvalósítás.
– Még korai lenne konkrét határidőkről beszélni. A berendezésekre és a szolgáltatásokra tenderek nyíltak, és átláthatóak lesznek, teljes összhangban az Európai Unió előírásaival. Ezeken az összes érdekelt, köztük az EU országok vállalatai részt vehetnek. Természetesen számítunk a magyar vállalatok jelentős részvételére is. A magyarországi beszállítói részarány elérheti a 40 százalékot.
A Roszatomnak már van egy magyar leányvállalata, a Ganz EEG Kft. Tervezik-e újabb gyártókapacitások megvételét Magyarországon?
– Aktívan bevonjuk a Ganz EEG Kft.-t szivattyúk gyártásába a Roszatom oroszországi és külföldi projektjeiben, de más üzleti területeken is. Miután százszázalékos tulajdonosok vagyunk, mód van a vállalat berendezéseinek korszerűsítésére, új technológia bevezetésére is. További magyar vállalatok megvásárlása jelenleg nem szerepel a terveinkben.
A paksi atomerőművön kívül mely magyar szakmai intézményekkel működnek együtt?
– A 60 éves magyar–orosz atomenergetikai együttműködés során már számos együttműködési terület alakult ki. Aktívan együttműködünk az MVM-mel, a kezdetektől rendben ellátjuk a paksi atomerőművet üzemanyaggal, és együttműködünk az erőmű karbantartásában. Szoros kapcsolatot alakítottunk ki az oktatási intézmények, a tudományos kutatóintézetek, az akadémiai intézetek, illetve más szakmai szervezetek között. A paksi kapacitásfenntartó projekt így logikus folytatása a magyar és az orosz atomenergetikai szakemberek sokéves együttműködésének. Nagyra értékeljük a magyar kollégákkal ápolt partneri kapcsolatokat. Meggyőződésem, hogy együtműködésünk tovább fog fejlődni, új területekre és más projektekre is kiterjed majd.