2018. június 8-án Oroszország és Kína alighanem történelmet írt. A két ország első számú vezetője által aláírt nukleáris együttműködési megállapodások meghatározzák a két ország atomenergetikai fejlesztéseinek irányát. A két nagyhatalom békés célú atomnergetikai stratégiai együttműködése a globális partnerség sikerét is példázza.
Az orosz atomenergetikai ipar folyamatos fejlesztéseit, a hosszú évtizedek alatt felhalmozott nukleáris tudást igazolta vissza a mostani megállapodás. Kínábansorozatban fogják építeni az Oroszországban már termelő, a legkorszerűbb biztonsági követelményeknek is megfelelő 3+ generációs VVER-1200-as blokkokat. A Pakson is megvalósuló blokktípusból 2020-ig négyet közösen építenek a világ legnépesebb országában – kettőt a Tianwani Atomerőmű, kettőt pedig a Hszidapu Atomerőmű területén a 2020-as évek végéig.
Másrészt Kína energetikai paradigmaváltásának egyenes következménye a mostani szerződés. Néhány évvel ezelőtt még a kínai szénerőművek fejlesztése volt az első számú prioritás, de a kínai gondolkodás ma már egészen más irányba mutat. Elfogadták, hogy a dinamikusan fejlődő gazdaság igényeit és a lakosság elektromos áram iránti igényét a klímavédelmi célokat is szem előtt tartva atomerőművekkel és megújuló forrásokkal lehet a leghatékonyabban kielégíteni. Ma Kína építi a legtöbb új atomerőművi blokkot. Jelen pillanatban a globálisan épülő 58 új blokkból 17 új blokk létesítése van folyamatban, valamint a jövőben további, közel 180(!) új blokk megvalósítását is tervezik. A grandiózus fejlesztési célok eléréséhez olyan stratégiai partnerre volt szüksége Kínának, amely képes ehhez világszínvonalú szakmai hátteret és technológiát biztosítani. Ez a partner Oroszország és a Roszatom, amely világelső a megrendelések számát tekintve. A vállalatnak Oroszországban 6, külföldön 33 új nukleáris blokk építésére van megrendelése, ugyanakkor az építendő orosz tervezésű reaktorok száma folyamatosan növekszik az egyes országokkal folytatott tárgyalások nyomán, hiszen egyre több ország kíván belépni az atomenergiát használók klubjába.
Oroszország és Kína legnagyobb közös atomenergetikai projektje a Tianwani Atomerőmű. A főszerződést a VVER-1000-es reaktorokkal készülő 1. és 2. blokkokról 1997-ben írták alá, és az első blokkot már 2007-ben átadta a Roszatom a kínai megrendelőnek. 2010-ben írták alá a szerződést, a Tianwan-II-es kiépítés 3. és 4. blokkjának megvalósítására. Blokkról blokkra nő az együttműködés hatékonysága, a 3. és a 4. blokkok már határidő előtt készültek el, a 3. blokk indítására 2017. december 30-án került sor, mindössze 60 hónappal az építkezés kezdetét követően. A tianwani 4-es blokk üzembe állításával Kína több mint 4300 MW beépített atomerőművi teljesítménnyel fog rendelkezni.
Kína atomenergetika iránti hosszú távú elkötelezettségét jelzi az üzemanyag ciklus zárását lehetővé tévő gyorsneutronos technológia fejlesztésébe való bekapcsolódás is. A kínai CFR600-as demonstrációs gyorsneutronos reaktor fejlesztésében az orosz szakemberek is részt vesznek. Oroszország világelső a a gyorsneutronos technológiák alkalmazásában és fejlesztésében. Az oroszországi Belojarszkban több mint harminc éve kereskedelmi üzemben termel áramot a BN-600, majd a két éve üzembe állt a BN-800 típusú gyorsneutronos blokk, a most épülő MBIR gyorsneutronos kutatóreaktor pedig az üzemanyagciklus zárása felé tett jelentős lépés. Az orosz-kínai együttműködés ezen a téren is új fejezetet nyithat.
Az orosz-kínai atomenergetikai együttműködés azt jelzi, hogy globálisan egyre fontosabb szerepe van az atomenergia békés célú alkalmazásának annak érdekében, hogy a növekvő energiaigények egy részét – a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi céloknak is megfelelve – ki lehessen elégíteni. Az orosz-kínai atomenergetikai megállapodások azt is példázzák, hogy ma a globális partnerség a sikerhez vezető út.