A Roszatom az Északi-sarkvidék napja elnevezésű szentpétervári rendezvényen 2021. július 23-án a térség hosszú távú fejlesztését célzó együttműködési megállapodásokat kötött partnereivel. Az orosz állami atomenergetikai konszern, amely az északi hajózási útvonal infrastruktúráját, köztük az atomjégtörő hajókat is működteti, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett DP World logisztikai céggel közösen 2 milliárd dollárt fektet az északi hajózási útvonalon a konténeres áruszállítás fejlesztésbe. A rendezvényen elhangzott, hogy négy további úszó atomerőművi blokk létesül Csukcsföldön az új bányák és fémfeldolgozó üzemek energiaellátásának biztosítása érdekében.
A világ vezető digitális szállítmányozási-logisztikai cégével, a 100 ezer alkalmazottat foglalkoztató DP World vállalattal létrejött megállapodás értelmében a saját logisztikai üzletágat építő Roszatom és a dubaji székhelyű globális logisztikai vállalat közösen fejleszti a konténeres áruszállítást Európa és Kelet-Ázsia között az északi hajózási útvonal igénybevételével.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a két vállalat stratégiai partnersége irányában tett fontos lépésnek nevezte az aláírt megállapodást. Elmondta, hogy az északi-sarkvidéki szállítmányozás fejlesztése nyomán az Európa és Kelet-Ázsia közötti rövidebb hajóútnak köszönhetően kisebb környezeti terhelés mellett optimalizálható a forgalom, ami megnöveli az Európa és Ázsia közötti kereskedelem, illetve a világkereskedelem stabilitását.
Szultan Ahmed bin Szulajem, a DP World vállalatcsoport elnök-vezérigazgatója közölte, hogy a DP World a világ vezető szállítmányozási és logisztikai cégeként támogatja Oroszország törekvését az Európa és Ázsia közötti szállítmányozás diverzifikálására. Az északi hajózási útvonal az árufuvarozásban rövidebb szállítási időt tesz lehetővé. A DP World orosz partnerével mintegy 2 milliárd dollárt fektet az útvonal fejlesztésébe.
A rendezvényen elhangzott, hogy a jövőben a Csukcsföldön megvalósuló Bajmszkij bányászati és fémfeldolgozó központ számára négy úszó atomerőművi blokkot gyárt a Roszatom gépgyártó vállalata, az Atomenergomas. A bányavállalat és a Roszatom megállapodott, hogy 2022 áprilisában hosszútávú áramvásárlási szerződést kötnek az új bányák és fémfeldolgozó üzemek áramellátásának biztosítása céljából. A négy úszó atomerőművi blokkból három állandóan működik majd, egy pedig tartalékként szolgál, amikor valamelyik egységet karbantartják, illetve cserélik rajta az üzemanyagot. (Csukcsföldön két éve helyezték üzembe a világ első úszó atomerőművét, amely távhővel és árammal látja el Pevek városát.)
A Roszatom megállapodást kötött a Norilszk Nikkel ércbánya és fémfeldolgozó vállalattal is, amelynek értelmében a Roszatomflot atomjégtörői, a Vajgacs és a Tajmir, az eddiginél hosszabb időtartamban – november és május között – biztosítják a norilszki vállalat megnövekedett hajóforgalmát az északi hajózási útvonal jégmezőin törve a hajók előtt a jeget. A 2030-ig szóló megállapodást Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának nemzetközi üzletfejlesztésért felelős első helyettese és Szergej Dubovickij, a Norilszk Nikkel rangidős alelnöke írta alá.
Kirill Komarov az aláírás alkalmából kifejtette, hogy az északi-sarkvidéki projekt jövedelmezősége nagyban függ a Roszatom jégtörő flottájától. Hangsúlyozta, hogy az atomjégtörők a jövőben is megbízhatóan és előre kalkulálható tarifával segítik az áruk célba juttatását.
A Roszatom előzetes megállapodást kötött az orosz Aeon infrastruktúra-fejlesztő konszernnel is, ennek értelmében a jeges-tengeri hajózásra alkalmas teherhajókat és vontatókat építenek, amelyek segítségével biztosítják a Dikszon kikötőjétől 110 kilométerre délkeletre elterülő 5 milliárd tonnás becsült készlettel rendelkező sziradaszajszki szénmező termelésének beindítását. A projekt részeként új tengeri kikötő is létesül a Jenyiszej torkolatában, amely a folyó nevét viseli majd.
A Roszatom a rendezvényen szerződést kötött az Orosz Tudományos Akadémia murmanszki Tengerbiológiai Intézetével, valamint a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetem Tengeri Kutatóközpontjával az Északi-sarkvidék környezeti állapotának monitorozásáról, illetve egy hatásvizsgálatról, amely arra keres választ, hogy miként hat az északi hajózási útvonal használata az élővilágra.