Hu

2018. június 8-án Pekingben egy sor stratégiai megállapodást írtak alá, amelyek az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan meghatározzák Oroszország és Kína együttműködését az atomenergetika terén. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke és Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke között létrejött találkozó keretében került sor.

A megállapodáscsomagot az orosz és a kínai kormányfő a 2016. november 7-i, az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos stratégiai együttműködési nyilatkozatával összhangban dolgozták ki.

A megállapodáscsomag a legjelentősebb az orosz-kínai atomenergetikai együttműködés történetében. Egyediségét az adja, hogy több csúcstechnológiai projektről van szó, amelyek egyedülállóak a világ nukleáris iparában.

Az aláírással kezdetét veszi Oroszország és Kína nagyszabású együttműködési programja:

Ennek részeként

- A Tianwani Atomerőmű területén új blokkokat, a 7. és 8. számú blokkokat közösen építik a felek. Az adott projekt kapcsán kormányközi jegyzőkönyvet és keretszerződést írtak alá VVER-1200-as, 3+generációs reaktorok építésére vonatkozóan.
- Megállapodás született az orosz technológiájú atomerőművek kínai sorozatgyártásáról. Kormányközi jegyzőkönyvet és keretszerződést írtak alá két orosz technológiájú VVER-1200-as reaktorokblokk létesítéséről a Hszidapu Atomerőmű területén. Ezek a megállapodások lehetővé teszik további új blokkok létesítését.
- Együttműködnek a felek a kínai CFR600-as demonstrációs gyorsneutronos reaktor megépítésében, erről kormányközi megállapodást és keretszerződést írtak alá. Az orosz fél, amely nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a gyorsneutronos reaktorok fejlesztésében és működtetésében, részt vesz a demonstrációs reaktor konkrét részegységeinek beszállításában, szolgáltatások nyújtásában, illetve a fűtőanyag-ellátásban. Lényeges ennek kapcsán, hogy az CFR600 projektet kínai szakemberek fejlesztik.

- Az orosz fél a kínai radioizotópos termoelektromos generátorokhoz izotópos hőfejlesztő blokkokat szállít, amelyeket a kínai űrprogram Hold-programjához használnak.

„Oroszország és Kína a globális atomenergetikai ipar vezető államai. A megállapodások aláírása kiválóan példázza a kínai barátainkkal ápolt partneri viszony megerősítését. Régi és megbízható partnereinkkel, a kínai Atomenergia-ügynökséggel, a Kínai Energetikai Hivatallal és a CNNC állami atomenergetikai konszernnel a bizalom példátlan szintjére jutottunk. A tianwani telephelyen az orosz és a kínai szakemberek kialakították az atomerőművek közös tervezésének és építésének gyakorlatát. Kínában folytatjuk a legmodernebb 3+ generációs blokkok építését, sőt, ma megállapodtunk arról, hogy új VVER-1200-as blokkok építését kezdjük el egy új telephelyen. Nagyszabású terveink vannak az atomenergetikai együttműködés további fejlesztésére, és nem csak a nagy teljesítményű atomerőművek terén” – hangsúlyozta Alerkszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.

Háttérinformáció:

Az aláírt szerződésekkel összhangban az orosz fél tervezi a Tianwani Atomerőmű 7-es és 8-as blokkja, valamint a Hszidapu Atomerőmű 3. és 4. blokkja számára az atomerőmű nukleáris szigetét, továbbá ő lesz a beszállítója a nukleáris sziget kulcsfontosságú berendezéseinek. A Tianwani Atomerőmű 7-es blokkjának üzembe helyezésére 2026-ban, a 8-as blokkra pedig 2027-ban kerül sor. A Hszidapu Atomerőmű 3. és 4. számú blokkjainak üzembe helyezését 2028-ra tervezik.

Tianwani Atomerőmű

Oroszország és Kína legnagyobb közös atomenergetikai projektje a Tainwani Atomerőmű. A főszerződést a VVER-1000 reaktorokkal készülő 1. és 2. blokkokról 1997-ben írták alá, és az első blokkot már 2007-ben átadták a megrendelőnek. 2010-ben írták alá a szerződést, a Tianwan-II-es kiépítés 3. és 4. blokkjának megvalósítására. Blokkról blokkra nő az együttműködés hatékonysága, a 3. és a 4. blokkok már határidő előtt készültek el, a 3. blokk indítására 2017. december 30-án került sor, mindössze 60 hónappal az építkezés kezdetét követően. Jelenleg a 4-es blokkot készítik fel a fűtőanyag feltöltéséhez – május elején sikeresen befejeződött blokk fizikai indítását megelőző melegjáratás. A 4. blokk indítását 2018 végére tervezik. A 4. blokk üzembe állításával Kína több mint 4300 MW beépített atomerőművi teljesítménnyel fog rendelkezni.

Gázcentrifuga gyár és gyorsneutronos reaktor

Oroszország és Kína a teljes üzemanyagciklus terén valósít meg programokat.
Ennek megfelelően építettek egy gázcentrifugákat használó urándúsító üzemet és egy gyorsneutronos kísérleti reaktort (CEFR), amely 2014. december 22-én érte el a 100%-os teljesítményt.