„Szénmentes energia – a jövő energiája” témában tartottak panelbeszélgetést 2017. július 18-án, annak az Atomhétnek a keretében, amelyet a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai konszern bonyolít le Oroszország pavilonjában, az asztanai (Kazahsztán) EXPO-2017 nemzetközi szakosított kiállításon.
A beszélgetésben, számos más külföldi szakember mellett, részt vett Kirill Komarov, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese, a fejlesztési és nemzetközi üzletág igazgatója, Helmut Engelbrecht, a Nukleáris Világszövetség elnöke, Dominique Miniere, az EDF társaság fő ügyvezető alelnöke és Hattori Takuja, tanácsos, a Japán Atomipari Fórum egykori elnöke.
Előadásaikban a felszólalók annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az atomenergetika, éppen úgy, mint a nap- vagy a szélerőművekben termelt áram, az alacsony széntartalmú energiamérleg elkerülhetetlen feltétele. „Mindenki emlékszik a párizsi klímakonferenciára, amely az erőfeszítések egyesítésére szólította fel a világ országainak többségét annak érdekében, hogy «zöld» energiajövő épüljön. Most fontos, hogy tisztázzuk a részleteket. Mert amikor az emberek környezetbarát energetikáról beszélnek, a nap- a szél- és a vízenergetikát értik alatta, és korántsem mindig jut eszükbe az atomenergetika. Pedig ez kétségtelenül az energiamérleg «zöld» része. A tiszta energia fajtáinak nem versenyezniük kell a másikkal, hanem ki kell egészíteniük egymást. A tudósok azon az állásponton vannak, hogy a megújuló források arányának egy ország energiamérlegén belül nem szabad meghaladnia a 40 százalékot. Ez nem abszolút szám, de meg kell határoznunk az energiatermelés minden forrásának a szerepét. Úgy véljük, hogy teljes mértékben reális az a feladat, hogy 2050-ig 1000 gigawatt összteljesítményt képviselő atomerőművek épüljenek” – jelentette ki Kirill Komarov.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) atomenergia-ügynökségének volt vezérigazgatója, Luis Echavarri azt hangoztatta, hogy „fejleszteni kell a megújuló energiaforrásokat, ugyanakkor biztosítani kell az alapterhelést is.”
„Az atom ma 11 százalékkal részesedik a világ energiamérlegéből. Ha úgy fogunk atomerőműveket építeni, mint azt az 1970-1980-as években tettük, akkor 2050-ig a világenergetika 25 százalékát biztosíthatjuk” – közölte Helmut Engelbrecht. Azt is kiemelte, hogy tiszteletben kell tartani az atomenergetika alkalmazásának minden nemzetközi szabályát, egyebek közt azt is, amely szerint nukleáris létesítmény építése esetén egyeztetni kell a szomszédos országokkal.
Hattori Takuja az atomenergetika fejlesztésének három alapelvét fogalmazta meg: energiabiztonság, környezetvédelem és gazdasági célszerűség. Tekintettel arra, hogy Japán az energiatartalékainak száz százalékát külföldről importálja, „mindenki megérti, hogy szükségünk van az atomenergetikára”. „A társadalmi hozzáállás negatív ugyan, de mi lépésről lépésre dolgozunk ebben az irányban” – emelte ki a közvéleménnyel folytatott munka fontosságát. Hattori szavai szerint Japán azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az atomenergetika részesedése 2030-ig elérje a 30 százalékot az ország energiamérlegében, és 2017 végéig még tíz atomreaktor beindítását tervezik. Ezen kívül – mint mondta – Japán arra is készül, hogy 2030-ra 26 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Tom Blees, a Globális Kezdeményezések Tudományos Tanácsa nevű civil szervezet elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a távlatokban nőni fog az igény az elektromos energiára. Mint mondta, a szakértői előrejelzések szerint 2040-re 30 százalékkal emelkedik az áramfogyasztás, és akkor még nem számoltak a tengervíz sólepárlásához, a villanyautók és az elektromos hajtóművű repülőgépek feltöltéséhez szükséges villamos árammal.
Az atomenergetika hatékonyságáról szólva Kirill Komarov kifejtette, hogy az stabil, prognosztizálható energiaforrást jelent a gazdaság fejlesztéséhez, világosak a feltételei, amelyeket hatvan évre előre lehet látni, és kicsi az áringadozása, mert az atomerőműben előállított villamos áram önköltségében nagyon alacsony – három százaléknál is kisebb – a nyersanyagok részesedése. „Vessék össze a gázüzemű vagy a széntüzelésű erőművekkel, ahol a fűtőanyag ára 60-70 százalékot tesz ki” – mondta.
A panelbeszélgetés során a szakértők egyetértésre jutottak abban, hogy az atomenergetika fontos szerepet tölt be a jövő energiamérlegében. Hosszú távú árgaranciát jelent, és anélkül biztosítja az alapterhelés stabilitását, hogy üvegházhatású gázokat termelne, nem függ éghajlati tényezőktől és földrajzi elhelyezkedéstől. A szakértők azt is kifejtették, hogy dolgozni kell a társadalmi elfogadottságért, mert az atomenergetika fejlesztésének ez az egyik feltétele.